Agatha Christie regényeinek híres szereplői 

Agatha Christie történeteinek talán leghíresebb és legszélesebb körben ismert szerplője Hercule Poirot, a belga származású magándetektív, aki az írónő számos regényében és novellájában is feltűnik.
Poirot külseje nagyon jellegzetes: alacsony termetű, tojásfejű, rendkívül díszes és ápolt bajuszú, macskazöld szemű. Az öltözködése mindig kényesen elegáns.
Szeret színpadiasan és titokzatosan viselkedni, ezzel kétségbeesésbe kergeti barátját, Arthur Hastings kapitányt illetve Japp felügyelőt. Gyakran hivatkozik a „kis szürke sejtekre”.
Egy idő után Agatha Christie megunta az általa alkotott figurát. 1930 körül már „kiállhatatlannak” tartotta Poirot-t, de mivel az olvasók körében népszerű volt, az írónő kötelességének tartotta, hogy kedvükre tegyen, így folytatja a Poirot-ról szóló történetek írását. 

Az egyik regényből kiderül, hogy a detektív 1914-ben pontosan 30 éves volt, tehát 1884-ben vagy 1885-ben született szegény és népes családban, később apácák nevelték.
A belga rendőrségnél szép karriert futott be. Az egyik első nevezetes esete egy liege-i gazdag szappangyáros volt, aki megölte feleségét, hogy feleségül vehesse a titkárnőjét. Valószínűleg rendőrként ismerkedett meg Monsieur Lementeuil-lal is, a svájci felügyelővel, illetve James Japp főfelügyelővel is. 1914-ben vonult vissza a rendőrségtől.
Az első világháború alatt Belgiumból Nagy- Britanniába menekült. Itt ismerte meg Arthur Hastings kapitányt, aki barátja és állandó kisérője lett. Ebben az időszakban többször dolgozott a brit kormánynak. A háború után Poirot magánnyomozó lett. A lakása, egyben irodája címe 56B Whitehaven Mansions, Sandhurst Square, London W1 volt. A két világháború között Poirot sokat utazott Európában és a Közel-Keleten is. Amerikában és Ausztráliában nem járt, valószínűleg a tengeribetegsége miatt. Ebben az időszakban talákozott Vera Rossakoff grófnővel, egy ékszertolvajjal, az egyedüli nővel, aki mély hatást gyakorolt rá.
Élete vége felé köszvénytől és szívbetegségtől szenvedett. 1975. augusztus 6-án álmában érte a halál a Függöny című műben.